 |
|
|
hangszerek
A
hindusztáni, más néven észak-indiai
klasszikus zenében manapság leggyakrabban
hallható hangszerek.
Ezen az oldalon nem látható
a hegedű, amit Európában is használnak
és amelynek (nem temperált) felépítése
alkalmassá teszi a vokális zenére épülõ,
tiszta indiai klasszikus zene megszólaltatását.
Nincsenek itt azok a hangszerek sem, amelyeket csak nagyon
ritkán lehet színpadi körülmények
közt hallani (pl. jaltarang, dilruba stb.), továbbá a népi hangszerek (pl. khung, murchang, dhol stb.), amelyek
amúgy sok örömet okozhatnak, India vidékein járó,
zenészekbe botló utazóknak. Az alábbi
hangszerek találhatók az oldalon:
bansuri
harmonium
pakhawaj
rudra-vina
santur
sarangi
sarod
shehnai
surbahar
szitár
tabla
tanpura
|
|
bansuri
aerophone
 |
anyaga: bambusz
hat,
illetve hét hangnyílással rendelkezik
|
|
|
Krisna
kedvenc hangszere. Már a védákban
utalnak a fuvolára ('keresztirányban
megszólaltatott fúvóshangszer').
Bharata: Natyashastra című, idõszámításunk
kezdete tájékán írott, művében
külön fejezet foglalkozik vele. Vagyis a bansuri az egyik legõsibb indiai hangszer. A klasszikus zenei színpadokat azonban csak a múlt
század közepe táján, a legendás
Pannalal Ghosh játékával hódította
meg.
Hariprasad Chaurasia |
|
|
harmonium
aerophone
|
|
3-3
1/4 oktáv hangterjedelmű hangszer, mely a
hátsó részén található
kézi fújtatóval és persze
a manuállal szólaltatható meg. |
|
|
Valószínűleg
az Indiába jött keresztények
hittérítõk hozták magukkal
Európából. Számos finomításával
(több síprendszer használata
stb.) sem sikerült szólóhangszerként
meghonosodnia, hiszen temperált hangszer
lévén, az indiai zene egyik alapja
a meend (két hangközti áthajlás)
nem szólaltatható meg rajta. A sarangi
mellett a khyal vokális elõadások
és a qawwali kísérõhangszere.
Mehmood Dholpuri |
|
|
pakhawaj
membranophone
|
|
a
test anyaga: szezámfa
a bör: kecske-, szarvasbõr |
|
|
A
déli mridangam mellett az egyik legrégebbi
ritmushangszer. Technikájának egyik
alapja a védák recitálásának
ritmusrendszere. Általában dhrupad
(ének és hangszeres) elõadások
kísérõje, de szólóhangszerként
is hallható. Míg a tablán az
ujjak szólaltatják meg a hangokat
a pakhawajon a tenyér különbözõ
felületeit (tenyér, kézél,
stb) használja a játékos. Egy legenda szerint egy széttört pakhawaj
adta az ötletet az elsõ tabla elkészítésére.
Chartapati
Singh
|
|
|
rudra-vina
chordophone
|
|
8
húrja van (S P, M, S, P,, S,, P, G,)
a test anyaga: tik-, vagy tunfa (indiai cédrusfajta)
a rezonátorok anyaga: tök (a mi lopótökünkhöz
hasonló, de hangszer céljából
növesztett tök)
jellegzetes dhrupad hangszer
|
|
|
Bharata:
Natyashastra című művében
külön fejezet foglalkozik a vinával.
Számos régi ábrázoláson
(pénzérme, festmény, szobor) felismerhetõ hangszer, amely mai formáját néhány évszázaddal ezelőtt nyerte csak el.
Zia
Mohiuddin Dagar
|
|
|
santur
chordophone
|
|
Shiv
Kumar Sharma féle santur
31
hídon, összesen 94 húrja van
a test anyaga: tikfa
|
|
|
Bhajan
Sopori féle santur
41
hídon, összesen 123 húrja van
a tetõ anyaga: tikfa
a test anyaga: eperfa
Jellegzetessége a kharaj (mély)
húrok használata, melyeken a rudra-vina hangjához
hasonló hang szólaltatható
meg.
|
Shiv
Kumar Sharma féle santur |
|
Bhajan
Sopori féle santur |
|
|
|
sarangi
chordophone
|
|
4
fõ- (S P, S, S) és 36 rezonánshúrja van
a test anyaga: tunfa
a fõ húr anyaga: állatbél
(kecske-, vagy macskabél)
Jellegzetesen az emberi hang tónusában
megszólaló hangszer, ezért
gyakran szerepel szólóhangszerként,
illetve khyal elõadások kísérõjeként
|
|
|
A
sarangi-t vonóval szólaltatják
meg. A bélhúrok a hang melegségét
adják, a nagyszámú rezonáns
pedig a felhanggazdagságot biztosítja.
Valószínüleg igen õsi
hangszer, hiszen India minden népének
zenéjében megtalálható
valamely variánsa (sarinda, chikara,
kamaicha, ravanhattha, stb.).
Sabir
Khan
|
|
sarod
chordophone
|
|
Két
alapvetõ felépítmény
ismert. Ali Akbar Khan stílusú sarod,
melynek 10 fõ húrja (M S P, S, N,
R G S S' S') és 15 rezonáns húrja van,
illetve az Amjad Ali Khan stílusú
sarod, melynek 8 fõ húrja
(M S P, S, S S S' S') és 12 rezonáns
húrja van.
a test anyaga: tik-, vagy tunfa
a rezonátor borítása: bõr
a fogólap anyaga: fém
Pengetõvel (ún. java) szólaltatják meg,
melynek anyaga hangyományosan kókuszdió
héja, míg a fogólapon a játékos,
a húrt körmével lefogva, csúszik
egyik hangtól a másikig.
|
|
|
A
sarod egyike a legrégebbi ábrázolásokon
is egyértelmüen felismerhetõ
indiai hangszereknek. 100 évvel ezelõtt
a fa helyére fém fogólap
került, mely könnyebben megszólaltathatóvá
tette a vokálishoz hasonló zenei
elemeket (meend, gamak stb.), míg
a múlt században hozzáillesztett
taraf húrok az indiai hangszerekre
jellemzõ felhanggazdagságot adják.
Amjad
Ali Khan
|
|
shehnai
aerophone
|
|
duplanádas
(némely esetben duplán-duplanádas) fúvóshangszer
a test anyaga: eperfa
a nád anyaga: nád
a tölcsér anyaga: réz, ezüst,
esetleg arany |
|
|
Csak
a múlt században sikerült betörnie
a klasszikus hangszerek közé. Ennek
két oka van. Korábban kevesebb meend technikát használtak rajta, vagyis
nem volt olyan képességű zenész,
aki a shehnai-játékot a klasszikus
színpadokon elfogadhatóvá
tette volna, továbbá a nád
kapcsolatban van a játékos nyálával,
a nyál pedig Indiában tisztátalannak
számít, vagyis sokáig a hangszert
magát is tisztátalannak tartották, végül Bismillah Khan shehnai-játéka megnyitotta az utat a zenei színpadok felé.
Bismillah
Khan |
|
surbahar
chordophone
|
|
7
fõ- (M S, P,, S,, P S S') és 11-17
rezonánshúrja van
a test anyaga: tik-, vagy tunfa
a rezonátor anyaga: tök
Hangjában a rudra-vinához,
míg felépítésében
a szitárhoz hasonló, de ez utóbbinál
(4-12 hanggal) mélyebb alaphangú
hangszer. Egyes mérésék szerint
még 20 Hz alatti hangok is megszólalnak
rajta!
|
 |
A
surbahar körülbelül másfél
évszázaddal ezelõtt, nyerte
el mai formáját. Valószinüleg
Sahabdad Khan által kitalált, majd
Imdad Khan (az Imdad Khani Gharana névadója)
által továbbfejlesztett hangszer,
melynek sajátossága, hogy a dhrupad
stílusban használt rudra-vina
tónusának megfelelõ, de a
khyal stílusú játékot
lehetõvé tevõ hangszer. Manapság
a surbahar a khyal és dhrupad
szólóhangszerként is hallható.
Balaram
Pathak
|
|
szitár
chordophone
|
|
Vilayat
Khan féle szitár
(Imdad Khani Gharana)
6
fõ- (M S, G P S S') és 12 rezonánshúrja
van
a test anyaga: tik-, vagy tunfa
a rezonátor anyaga: tök
jellegzetesen széles hangspektrumú hangszer
Vilayat
Khan féle szitárjáték
a khyal stílusra épül.
|
|
|
Ravi
Shankar féle szitár
(Maihar Gharana)
6
fõ- (M S, P,, S,, S S') és 12 rezonánshúrja
van
a test anyaga: tik-, vagy tunfa
a fõ rezonátor anyaga: tök
jellegzetesen mélyebb tónusú,
ugyanakkor kevésbé felhanggazdag hangszer, a nyakán
egy plusz (tököt imitáló,
fából készült) hangdoboz
található
A
Ravi Shankar féle szitárjáték
a dhrupad stílusra épül.
|
| A
szitár számos változáson
esett át az elmúlt évszázadokban.
A korábban háromhúros hangszerre
(valószínüleg neve is a perzsa
sehtara, azaz 'három húr'
névbõl származik) felkerült
a chikari, a magas tartományú
(Vilayat Khan féle szitár esetében:
P S S', míg Ravi Shankar féle szitár
esetében: S S') kontrahúr-készlet,
valamint a csengõ hangzást biztosító
taraf (rezonáns húrok). A baj
(fõ dallamhúr) minõsége
pedig lehetõvé tette az énektechnikák megszólalását. A ma használt két fõ változata
csak a múlt században alakult ki.
|
|
tabla
membranophone
|
|
a
bayan (bal -mély- oldal) anyaga: vörösréz, vagy bronz
a dayan (más néven: tabla,
jobb -magas- oldal)
a test anyaga: rózsafa
a bör: teve-, kecske-, vagy szarvasbõr
a shyahi , vagy akh (fekete szem) anyaga: hamu, fémreszelék
stb. keveréke |
 |
A
tabla felépítése és
játékstílusa is a muzulmán
hatás eredménye. Számos iskolája
ismert, melyek közül csak egy (Benares
Gharana) származtatja magát
az õsi pakhawaj játékból,
amelynél a tenyér segítségével
is szólalnak meg a hangok, míg a
többi iskolára a virtuóz ujjáték
a jellemzõ. Az ujjak használata
eredményezte a tablajáték
nagymértékű felgyorsulását,
illetve lehetővé tette számos új bol megszólaltatását.
Ahmad
Jaan Tirakwa
|
|
tanpura
chordophone
 
vokális tanpura
-- - - - hangszeres tanpura |
a
test anyaga: tik-, vagy tunfa
a rezonátor anyaga: tök, vagy fa
Az
indiai klasszikus zene alaphangszere. Bár
csak kísérõhangszer, minden
elõadás jellemző része.
Funkciója a rága fõ hangjainak
(dronika) állandó megszólaltatása.
Vagyis ehhez a hangörvényhez viszonyul
minden az elõadás közben megszólaló
hang. Hangszeres és vokális változatai
is vannak.
|
|
|
Õsi
festményeken is határozottan felismerhetõ
hangszer, melynek számos variánsa ismert
Indián kívül is. |
|
|
|
 |
|
 |
|
